Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2008-01-03
Kedves Jucó!
Tudom, nem szép dolog mások titkát, levelét kiadni, de ezt elküldöm neked is. Kolbász írt, hogy megszökött otthonról anyám elôl, aki megállás nélkül nyaggatja, hogy tanuljon. De mintha rászolgált volna erre a bizalmatlanságra. Hisz? egész életében csak tanult. Éhezik a nyomorult. Ezért hétvégére fôzök egy csomó pörköltet és elviszem neki a kollégiumba meg még palacsintát is sütök szegény Kolbásznak. Remélem, sikerül neki megcsinálni ezt a vizsgaidôszakot. Azt is mellékelem, mit válaszoltam neki.
Szia!
Mint legokosabb és legbölcsebb bátyámhoz, most hozzád kell fordulnom, ugyanis van itt egy számomra már igen nehezen kezelhető probléma és tekintve, hogy Anyánk még hallgat Rád, a segítségedet kérem.
A helyzet az, hogy most, hogy egy ideje már nem mentem haza, lelki zsarolásukat kezdik anyagiba átültetni, s már ez azért sem jelentéktelen probléma, mert vizsgaidőszak közepén esélyem nincs arra, hogy valahol is munkát vállaljak.
A helyzet ugyanis az, hogy dec. 22-én vizsgáztam polgári jogból, amire nyolc napot készültem otthon, de az valami kataszrofális volt, hogy örökké baszogattak, hogy tanuljak, amikor gyakorlatilag reggel héttől este tizenegyig mást se csináltam. Borzasztó, hogy nem bírják megérteni, hogy az ember agya nem olyan, hogy egyfolytában, megszakítás nélkül terhelve legyen. Lementem enni, pihenni és Anyám persze egyből elkezdte a szokásost... egyszerűleg sikerült annyira felidegelnie, hogy eldöntöttem, én nem megyek mostmár haza Pestről, míg le nem vizsgázom mindenből. Jelzem, pj-n meg is buktam.
Dec. 28-áig készültem a koliban egy megint csak komoly vizsgámra (közigazgatási jog) és szépen, kiegyensúlyozottan át is táncoltam egy hármassal. 28-án levizsgáztam, s lementem Pécsre Kispál koncertre, mert kaptam a Beától (barátnőm) Karácsonyra koncertjegyet, meg gondoltam ennyi belefér. Erre elkezdtek hivogatni, s mikor mondtam, hogy lementem Pécsre, hát gondolhatod... Még tegnap Anyám fel is hívott, hogy akkor hol vagyok, mondtam: már megyek vissza Pestre, aztán megint, hogy miért nem tanulok. Ez annyira megalázó nekem már így mindenki előtt, hogy tettem rá utalást, hogy ezt igazán nem kéne folytatnia.
Apám hívott ma reggel, hogy miért nem voltam képes megmondani tegnap Anyámnak, hogy hol vagyok, mert ő most kitalálta, hogy feljön. Mikor mondtam neki, hogy ez nem igaz, hisz én mondtam, hogy a vonaton jövök vissza, lecsapta a telefont. Pénzt nem küldenek, szaroznak itt velem amikor éppen nem kéne. Felháborítónak és undorítónak találom ezt a fajta viselkedést, hogy hívogatnak itt örökké, hogy hol vagyok, mit csinálok, már igazán ki kéne nőni ebből, hisz már lassan én is huszonegy éves vagyok... Nem kívánom tovább magyarázni, arra szeretnélek megkérni, hogy - ha már nem is tudom, hogy újra hányadjára - , de mondd már el nekik Te is, hogy azért támogatnak, hogy tanuljak, nem pedig azért, hogy itt még mindig pórázon tartsanak.
Köszönöm.
És az én okos válaszom:
Jól van, meseszép. Majd beszélek vele.
Ilyenkor azért gondolj bele az ô helyzetébe is. Tudom, hogy most azt mondod, hogy ô is gondolhatna a tiédbe, de anyád már nem mai csirke. Úgyhogy neked kell okosabbnak lenned. Ne felejtsd el, hogy 17 (Karácsonykor 18) fokban élnek, mert annyira spórolnak. Tudom, milyen anyád, engem is folyamatosan noszogatott annak idején. De legyen eszed, neked kell engedned, és ki kell bírnod.
Szerintem is jobban jársz egyébként, ha nem mész haza. Ha ôk is azt látják, hogy mindenbôl jól vizsgázol, akkor beletörôdnek. Viszont a polgárjogot feltétlenül javítsd ki, ha még lehet.
Ha kell pénz, tudok adni valamennyit. De akkor szólj, mert magamtól nem fogom ajánlgatni. Ismered a közmondást: néma gyereknek az anyja picsáját.
Hát ezekkel a szép szavakkal búcsúzom tôled, szép öcsém.
Írd meg a bankszámlaszámodat, meg hogy mennyi pénz kellene. De ha megtudom, hogy elszórakoztad, többé nem kapsz. Plusz még a szemed is kinyomom.
|
