Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2009-04-10
Kedves Jucó!
Bartók, román népi táncát adják a kanadaiak. Nagyon szép, akkor az igazi, ha nincs túl sok hangszer benne.
Holnap lesz a születésnapod. Hej, bizony, mikor megszülettél és azt mondják, hogy ilyen nagy baba leszel 18 évesen, nem hittem volna. Hisz akkora voltál, mint Pustyu, vagy még annál is kisebb. Meg reggel az is eszembe jutott, mikor három hónapos kordban kaptunk egy csomó ruhát a hollandoktól, volt köztük egy kertésznadrág, amire azt mondtam nagy okoskodva, hogy ezt majd nyolcadikos korodban fogod hordani. Aztán nagycsoportos bölcsődés voltál, mikor már jó volt rád. Bizony. Hát ez is eljött. Nem mondom, hogy döccenőmentes volt az eddigi életed, de azért sokszor szép sima is volt.
18 éve ilyenkor mamának még fogalma sem volt róla, hogy másnap szülni fog. Tette a dolgát, otthon főzögetett, aztán estére kellve észrevette az újságban, hogy lesz egy jó film a fehércápákról, azt meg is néztük. Illetve csak akartuk, mert ahogy elkezdődött a film, neki is elkezdődtek a fájásai. Még mondtam is, hogy nem lehetne kicsit később szülni, legalább addig kéne kibírni, míg a természetfilm véget nem ér. Meg ugye semmi nem volt összekészítve, ott kezdtem kapkodni, hogy fürdőköpeny, hálóingek, pólók stb. aztán taxit hívtunk, és nagy urasan elmentünk éjjel a kórházba. Mondták, hogy ne izguljak, menjek szépen haza, nem lesz szülve, legfeljebb majd reggel. Aztán hazamentem, lefeküdtem, de nem nagyon tudtam aludni. Aztán nagy nehezen elnyomott az álom, de mama reggel fél hétkor hívott, hogy menjek nyugodtan az iskolába, mert biztos hazaengedik, mivel teljesen elmúltak a fájdalmai. Az az igazság, hogy szerette volna még az egészet eltolni két héttel. El is mentem tanulni, de reggel bementem a dékáni hivatalba, hogy ha keresnek ez ügyben, akkor legyenek szívesek személyesen megkeresni, mert nem szeretném ezt nagydobra verni. Aztán ment a tanítás, én meg az egyik óráról kimentem, illetve be se mentem, mert készültem valami dolgozatra, emlékszem, görögöt tanultam. Aztán elbújtam a lépcsőházban, ott tanultam, mikor hallom, hogy Márkus Mihály évfolyamtársam rohangál, és ordítja a nevem, meg hogy mama szül. de nem is látott, csak harsogta az egyetemen szerte szét. Hát ennyi volt a diszkrét közlés.
Na, bementem, akkorra már mama ott volt a szülőszobán, én meg beöltöztem zöld ruhába. Olyan 11 körül lehetett. És annyira lassan telt az idő, főleg akkor, mikor mondta Gáti professzor, hogy négykor szülve lesz. Gondolom, menni akart haza időben. Na, onnantól meg percenként néztem az órát. Szegény mama meg csak feküdt, semmi baja nem volt. Aztán nagy nehezen eltelt az idő, eljött a négy óra, nekiálltak gyomrozni mamát, nyomták a hasát, de nem akartál megszületni természetes úton. Itt jegyzem meg, hogy ha száz évvel ezelőtt születsz, lehet, hogy se te, se mama nem éltétek volna túl. Na, szóval akkor feladták, és bevitték mamát a műtőbe. És végül öt óra nyolc perckor megszülettél császármetszéssel.
Hát így volt. A többit meg már kívülről ismered.
|
