Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2010-09-16
Kedves Jucó!
Mi furcsa ez. Talán menekülés vagy inkább bujdosás. Nem is tudom, miért nem írom tovább a naplót. Lassan vége, hiszen csak 4 oldal van hátra. Talán nem szeretném, hogy véget érjen? Valószínűleg ez van. vagy úgy érzem, a munka végére értem, és ez az utolsó pár oldal már annyira nem is fontos.
Pedig fontos, mert sokat gondoltam én rá, hogy milyen lesz az utolsó oldalt megírni. De valahogy ez most nem jön. Annyi biztos, hogy életemben olyan szenvedésen még nem mentem át, mint azt az elején olvasható. A legrosszabb, hogy évekig tartott. Nem is olvasom el soha, hogy ne térjenek vissza azok az emlékek.
Gondoltam már rá, hogy el se juttatom neked, de ez nem így lesz. Rengeteget megtudhatsz rólam, olyanokat, amit aztán az életedben, vagy praxisodban hasznosíthatsz. Az emberi lélek működése. Nem mondom, hogy a normális emberé, hanem egy olyan emberé, akiből te vagy. Mert szerintem lelkileg közel állunk egymáshoz. Sokkal inkább, mint Vera. Az az érzésem, hogy ő sokkal racionálisabb gondolkodású lesz, mint te. Veled órákig el lehetett kuporogni egy fa tetején és arról beszélni, hogy most kiöntött a tenger, és nem lehet lemászni, mert jönnek a cápák. Verával biztosan nem lehet majd ilyet játszani. Nem biztos, de az az érzésem.
De azért el kell mondanom valamit: azt hittem, mikor Vera még útban volt, hogy őt soha nem fogom úgy szeretni, mint téged. De most már tudom, hogy őt is nagyon szeretem meg téged is. Csak téged kicsit jobban. Vagy kicsit másképp. Nagyon sokat számít, hogy amikor te születtél, még én is nagyon fiatal voltam. Az túlzás, hogy együtt nőttünk fel, de rengeteg olyan dolgot együtt ismertünk meg, ami az embert felnőtté teszi. Például a képmutatást együtt éltük át, csak te kisgyerekként és felnőttként – Trégerék. Vagy a minősíthetetlen, ordenáré viselkedést – Sleffer Rudolf. Ezek egy bizonyos irányba terelik az ember életszemléletét, letörik naivitását. De persze nem csak a rosszakat éltünk át együtt, hanem szép dolgokat is, mint például Csíkoskát. Nekem sosem volt macskám, és a magam módján szerettem őt, te pedig nagyon szeretted. Így ezt is együtt éltük meg és rögzítettük a szívünkben.
Hát mára ennyit írok. Azért be fogom fejezni ezt a hosszú-hosszú levelet.
|
