Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2010-08-19
Kedves Jucó!
Bizony, bizony, ez a nap is elérkezett: már csak nyolc oldal van hátra az ezerhez. Bizony, nagyon soknak tűnt, mikor belekezdtem, de nem gondoltam, hogy hat évig fog tartani. Úgy saccoltam, hogy vagy 2-3 év alatt meglesz. És azt meg végképp nem gondoltam, hogy vagy négy-öt évnek kell eltelnie, hogy újra találkozzunk. Nehéz dolog ez, felette nehéz. Nem is tudom, volt-e már hasonló, önszántamból való teljesítmény az életemben, ami ilyen sokáig tartott. Mert ugye az iskolába nem önszántából jár az ember, hanem mert kényszerítik. Ja, a fitnesz, igen, már lassan 14 éve járok rendszeresen. Jó lenne annyi pénz, amennyit a fitnesszalonba hordtam.
És milyen érdekes látni, hogy a kezdők mennyire büszkék, hogy erősek, meg hogy mennyit ki tudnak nyomni, elégedettek, engem meg már egyáltalán nem érdekel. Még az sem, ha nálam jóval cingárabbak nagyobb súlyt emelgetnek. Mert én már régen nem azért csinálom, hogy erős legyek, és – ahogy mama mondogatta – kitöltsem az izom helyeket, amik rajtam vannak.
Visszatérve a levélre, illetve a naplóra, nagyon nagy fájdalmon segített át az írás, meg is haltam volna, ha nem írom ki magambó. Így a végére, vagy inkább harmadik harmadára megszelídült a fájdalom, és inkább csak életvezetési tanácsok vannak benne, amit vagy megfogadsz, vagy nem. Nem mintha olyan bölcs lennék, de ezeket minden szülő elmondja a gyerekének, aztán lesz, ami lesz.
Azt az időszakot szerettem e legjobban, mikor kezembe akadt az a kis naplócska, amit akkor írtam, mikor még kicsi voltál, és elkezdtél beszélni. Mindennap írtam abban az időben egy idézetet tőled, most hirtelen csak az jut eszembe, mikor a strandon láttál egy tangabikinis nénit és mondtad, hogy jól kinőtte a bugyit a néni.
Így a vége felé az volt a tervem, hogy készítek egy jó összegzést, hogy ha a végét olvasod csak el, nagyjából tudd, mi van benne.
Meg bánom, hogy nem az elejétől kezdtem címeket adni a bejegyzéseknek. Bár ezt megtehetném így, utólag is, de nem hiszem, hogy újra elolvasom őket, mert akkor nem állnám meg, hogy bele ne javítsak.
És azt már az elején eldöntöttem, hogy nem fogom átírni, bármit is írtam bele. Mert csak így láthatod meg, mi volt bennem. Így utólag már könnyebb lenne szebb fényben feltüntetni a múltat.
Na, megyek dolgozgatni. Holnap augusztus húsz. Megnézed a tűzijátékot?
|
