Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-01-27
Kedves Jucó!
Eljöttem levélírni a jó kis helyemre. Nem messze van az iskoládtól. Ha majd nagyobb leszel, te is eljöhetsz ide a Fő utca és Ponty utca sarkára (túloldalon). Itt a Sohó nevezetű kávéház. Itt fent lehet internetet használni, iagaz, nem ingyen, de nem is túl drágán.
Ma egész nap Eriknél voltam és csináltuk azt a rémálomprodzsektet. Már nagyon unjuk mindketten, sőt, odáig fajult a munka, hogy már össze is szólalkoztunk. Azon, hogy én mondtam, úgy nem lesz jó az a kép hirdetésen, ő meg elkezdett hőbörögni, hogy ne beszéljek bele a munkájába, majd ha kész lesz, elmondhatom, ha nem tetszik valami. Én meg megsértődtem, és bosszúból nem ettem a főztjéből, a currys csirkéből. Na, ezen meg ő sértődött meg, úgyhogy Zsófikafikafikának kellett kibékíteni minket. Tisztára, mint két öregember.
Nem változtattad meg a tevéd. Ennek azért örülök, mert egy tegnapi levélben arra kértelek, hogy ha nem szeretsz, változtasd meg, ha meg szeretsz, hagyd úgy. Tehát szeretsz, és én ezt régóta tudom.
Onnan Erikéktől át lehet látni a szomszéd kertjébe, ahol három kisgyerek bújócskázott. Sokáig néztem őket, és eszembe jutott, hogy kiskorodban sokat bújócskáztatok Martyiékkal. Volt egyszer, hogy nem nagyon találtad meg őket, mondhatni, egyáltalán nem. Bezzeg én láttam, hová bújtak. Kerested-kerested, aztán odajöttél nagy szomorúan hozzám. Hát én nagyon megsajnáltalak, és elmondtam, hol lapul Martyi. De valahogy el kellet magyaráznom, hogy menj el a bokorig, ott fordulj jobbra, aztán a következőnél balra. Csak egy baj volt, nem tudtad merre van a jobb meg a bal. Ezért azt csináltam, hogy először felemeltem a jobbkezedet, és mondtam, hogy menj a bokorig, majd fordulj a felemelt kezed felé, aztán menj a következő bokorig, de közben emeld fel a másik kezed, és ha elértél a következőig, ott fordulj a felemelt kezed irányába, vagyis balra, mert ott lesz Martyi. Így is tettél, csakhogy épp akkor jött haza mama, és látta, hogy hogyan búvócskázol. Jött be, és mondta rémülten, hogy ennek a gyereknek valami baja van, mert felemelt kézzel búvócskázik. De elmondtam, miért csinálod ezt, aztán jót nevtett. Nagyon kis aranyos voltál a zöld kabátodban.
Most megy egy nagyon jó szám Nick Cave-től (Barlang Miki), az Easy Money. Majd ezt is felírom azokhoz a számokhoz, amit így összeszedek évek alatt. Már van vagy húsz. Lehet, hogy a youtubén rajta van. Igaz, ez sem egy vidám ének, de ha majd nagy leszel, biztosan tetszeni fog.
Hogy tetszett a fényképem? Nem vagyok valami elégedett vele, püffedt a szemem. Olyan, mint anyámé.
Este elmentem a Mammutba, és az jutott eszembe, hogy biztosan nagy ívben kerülöd, mert sosem találkozunk. Igaz, nem gyakran járok oda, de ha ottvagyok, mindig azt érzem, hogy mindjárt összefutunk. Rossz lehet neked, hogy kerülnöd kell ezeket a helyeket.
A minap találkoztam mamával, és láttam, hogy a két kockás pokróc be van rakva hátra az ülésre. Vajon miért? Fázol? Meg a kesztyűtartót összesároztad a jó solymári sárga földdel. Nem helyes. Holnap szépen takarítsd le.
Lassan újra megfonom a fonalint, hej, hej, hej kékfehér fonalint. Március elején kell a csuklódra kötni, ne feledd! Ha esetleg úgy alakulna, hogy nem tudok többé fonni neked, és lányod születik, majd te fonj. Mert ennek az ezeréves hagyománynak megszakadnia nem szabad. Érted? Megszakadnia nem szabad! … fonalin, hej, hej, hej, kékfehér fonalin.
Majd eljuttatom a nagybajúúúszúúú portásbácsinak a borítékot. Benne fonalin, hej, hej, hej, kékfehér fonalin.
Arra gondoltam, el kellene kezdeni horgászni. Van egy műsor a Deko tévén horgászoknak. Szoktam nézni, mert én ám nagyon nagy horgász voltam valaha. Még veled is pecáztunk Velencén, fogtam is halakat, bár megnevettél, hogy csak kétcentisek. Még Csík is megcsúfolt, amikor vittük neki nagy örömmel. Mert csak megrágta az egyik fejét, a többi 4-5 bálnát otthagyta. Azt mondják, a horgászásra fordított idő nem számíttatik bele az embernek kiszabott időbe. Szép gondolat.
Az az érdekes, hogy abban a műsorban mindig sikerül halat fogni, mi meg a nagybátyámmal hetekig jártunk ki – még sokszor éjszaka is –, de egy halat se fogtunk. Ennek ellenére nagyon szerettem horgászni. Emlékszem, amikor egy csodálatos február 7-ei reggelen anyámék előrukkoltak egy Shakespeare horgászbottal. Volt azon minden: orsó, damil, úszó … minden. Tényleg nagyon boldog voltam, pedig így, visszagondolva, elég kis vacak volt. De azért én azzal fogtam jónéhány csukát. Az a jó a horgászatban, hogy kint vagy a természetben, nagy nyugalom van, te mégis izgalomban vagy. Jó, nem szép dolog halat ölni, de sok halat azért vissza is engedtem. Igaz, nem önszántamból, mert mindig kilyukadt a nájmonacskó, amiben a zsákmányt a vízben tartottam. Te nem szeretnél horgászni? Lehet, hogy a férjed majd nagy pecás lesz. Jobb lenne, ha már most felkészülnél. Pálos Gergő is annak idején nagyon belelendült a pecázásba, de gondolom, azóta abbahagyta. Mint ahogy én is, de aki egyszer halszagot érzett a tenyerén, azt a szíve húzza a folyópartra.
|
